lyrics
Tripben inger az útban, közben hiszel az úrban,
Vajon egy emcee mennyi értelmet ad le egy interludeban,
Hiszed vagy sem, de úgy van, hogy az ember mint az árnyéka,
Ismeri már a világot, de a szürkületben vár néha,
A negyedik dimenziót próbáljuk felborítani,
Közben próbáljuk a hatodik érzéket meghódítani.
Szerinted esélyes, hogy az álmom majd valóraválna,
Egy világban hol, a jobbért senki sem kollaborálna?
Miért a vágy ma? Minden szart ráerőltetsz az emberre,
Fiktív indokból bolyong ahelyett, hogy otthonra lelne,
Voltam már erre, de a tájtól kirázott a hideg,
Fel akarok szívódni, örjöngök, kiáltozok, de vajon minek.
Mert a hallóideg nem használ, nem indul be a szem, a száj,
Bárcsak esne végre, de faszom, nem lesz más itt csak aszály.
Olyan ember vagyok, ki egyfeszt az élettel hazárdírozik,
Úgyis a bank visz mindent, de attól ő még nyerni szándékozik.
Mi az okozat? Az összefüggést nem keresi szívesen,
Inkább sutba dobja csak azért, hogy később végül szétessen,
Nem volt rokon, jó ismerős sem, nem érdekel a más sebe,
Elég egy szívnek a magáé, elég, csak azt beköthesse.
credits
license
all rights reserved